Minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor gyermekét közösségbe indítja, és döntenie, kell, hogy milyen óvodát válasszon. Felelősségteljes feladat ez, hiszen szakemberek által bebizonyított tény, hogy ezek az évek ugyan olyan meghatározóak, mint az anyával eltöltött időszak. A környezet, amiben a gyermek a nap legnagyobb részét tölti, döntő hatással bír egész későbbi életére.

Alapelvünk a gyermekbe vetett bizalom, hiszen minden kicsiben megvan a cselekvésnek és a világ megismerésének a vágya.

A mi feladatunk: a gyermek adottságainak kibontakoztatása, saját tevékenysége, saját tapasztalata által.

Nálunk az óvodai élet középpontjában a gyermek és a gyermeki játék áll, melyet életkori sajátosságaikhoz és önálló fejlődésükhöz speciálisan kialakított eszközrendszer segít.

Mindezt nálunk olyan pedagógusok közvetítik, akikre szeretetteljes magatartás, empátiás csendes, halk metakommunikációval való irányítás jellemző.
Hiszen a Montessori pedagógia a szeretet pedagógiája.

Óvodánkban a játék és a munka magyarul és angolul folyik. A gyermekekkel a nap folyamán két pedagógus foglalkozik, az egyik magyar, a másik angol nyelven is beszél velük. Ebben a korban az idegen nyelvet érdekesnek, izgalmasnak találják, és szinte szivacsként szívják magukba a tudást. Az idegen nyelv korai tanulása a közhiedelemmel ellentétben nem befolyásolja az anyanyelvi tanulást, hanem megkönnyíti a gyermek boldogulását a későbbiekben.

A Montessori módszer, amellyel dolgozunk tekintélyes múltra tekint vissza.
Maria Montessori olasz orvos-pedagógus első intézménye a Casa del Bambini 1906-ban nyílt meg Rómában. Néhány évtized után valamennyi kontinensen meghonosodott. Ma már több ezer Montessori intézmény működik szerte a világban (számuk az óta is évente nő).

Pedagógiai szemléletét: az emberi értékek, a gyermekek megbecsülése, és a békére való törekvés hatja át.

A Montessori pedagógia időszerűsége, azzal magyarázható, hogy korunkban a tudományok gyors fejlődése miatt, nem a tudás mennyiségére kell a nevelésnek törekednie, hanem a személyiség formálására, a képességek fejlesztésére, mert ez alapozza meg a formálható, továbbfejleszthető tudást!
Olyan teljes és átfogó nevelési módszert alakított ki a test, az elme és a lélek fejlesztésére, mely minden kultúrában, minden időben alkalmazható, működtethető. Dr. Montessori hitte, hogy a gyermek elméje az első hat évben a legérzékenyebb és leghatékonyabb. Spontán módon, természetesen és élvezettel tanul.
 

Hogyan érvényesülnek a Montessori-módszer alapjai óvodánkban?

• Minden gyermekkel egyénenként tevékenykedünk, törekszünk a gyermekek személyiségének megismerésére, megfigyelés és együttjátszás során. Ennek ismeretében az egyéni képességeiknek és tempójuknak megfelelő játékos feladatokkal, léptetjük tovább a fejlődés útján, gyermeki személyiségük tiszteletben tartásával.

• Az  ismeretek átadásánál az  élményre és a motivációra helyezzük a hangsúlyt, a tanulás tapasztalatokon és utánzáson keresztül történik. „Help me to help myself!” ez a Montessori módszer mottója. „Segíts, hogy egyedül is tudjam, hogy magam csinálhassam, hogy segíthessek magamon. Én magam!” Montessori tanítása szerint a gyermek minél hamarabb sajátítja el az önálló létet annál kevésbé lesz kiszolgáltatva a felnőtt világnak, vagy akár társainak.
  Ezért minden gyermeket életkorának és képességeinek megfelelően segítünk az önállósodás útján, miközben megtanulják elfogadni önmagukat és társaikat. Megtanulják, hogy a tudás területei megoszthatók, ily módon elfogadással élnek, a nagyok segítenek a kisebbeknek, a kicsik pedig segítséget kapnak a nagyobbaktól.

• Mindennek feltétele a gyermek köré emelt különleges környezet, melyben a kicsik méreteihez igazított bútorokat, és berendezéseket biztosítunk, sok nyitott polccal, felkínálva az élet minden területén a megismerés és megtapasztalás lehetőségét. A Montessori eszközöket is úgy és olyan rendszerben helyezzük el, hogy a gyermekek elérjék, önállóan használhassák, alkalmazása közben megismertetjük őket a belső rend értékével „mindent ugyan oda teszünk vissza” – azért hogy önmaguk és a társaik is megtalálhassák.

• Montessori eszközrendszerrel dolgozunk, mely a gyermekek számára játék - felépítése, a begyakorlást, ismétlést motiválja. Elősegíti az önálló feladatmegoldás kialakulását, a többféle megoldáskeresés igényét, az önálló célkeresést, az önellenőrzést. Montessori mivel orvos volt, nagyon jól ismerte a gyermeki fejlődés lépcsőfokait, és ennek megfelelően alakította ki eszközeit - egyikből következik a másik, ahogy a fejlődési fázisok követik egymást. Természetesen napjainkban is találnak ki új eszközöket - először fia majd unokája követte elveit és készített a világ változásához igazított új játékokat. Ahhoz, hogy egy eszközök a gyerekek kezébe kerüljenek, szigorú vizsgálatokon mennek keresztül. Pszichológusok, orvosok tesztelik, hogy megfeleljenek Montessori elveinek.

 
A Dr. Maria Montessori által kidolgozott speciális eszközrendszer egyes elemei öt területen, egymásra épülve segítik a gyermekek kiegyensúlyozott testi és szellemi fejlődését:

• A mindennapi életre előkészítő eszközökkel  a gyerekek a felkészülnek a mindennapok feladataira. Így korán kialakul a gyerekek önállósága, kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak, kialakul önértékelésük. A gyakorlatoknak nem a munkavégzés a célja, hanem a belső késztetés kielégítése: „… amit a belső késztetéseinek engedve amúgy is tenni akar, azt jobban és értelmesebben tegye.” -írja Montessori.

• Az érzékelést fejlesztő eszközök használata során megtapasztalják a méretek vizuális megkülönböztetését, három dimenzióban gyakorolják a sorba rendezést, fejlődik súly-, látás-, tapintás-, hallás-, szaglás-, hő-, és ízérzékelésük, gyarapodik szókincsük.

• Az anyanyelvi nevelést, írást, olvasást elősegítő eszközökkel azt a fogékony periódust próbálja megragadni, amikor a gyermekeket elkezdi érdekelni a betűk és számok csodája, amikor fizikailag és szellemileg éretté válnak arra, hogy elkezdjenek betűket, számokat írni.

• A matematikai nevelést elősegítő eszközök a gyermekek gondolkodását irányítják és előkészítik az elvonatkoztatás begyakorlását. Ezzel megteremtik a későbbi logikus problémamegoldás alapjait.

• A kozmikus nevelés Mária Montessori pedagógiájában a békére neveléshez vezető út első lépcsője. Ez az út a természet, a növények, az állatok tiszteletén, szeretetén, és megóvásán keresztül vezet. Tanításának lényeges eleme, hogy közvetíti az ember fontosságát a világban.
  A gyermekek értelmi és szellemi fejlődése mellett azonos jelentőséggel bír fizikai, testi fejlődésük is. Ehhez bőven kell lehetőséget biztosítani a szabad levegőn a kötetlen mozgásra, futkározásra, valamint az  irányított mozgásra, mely jótékonyan hat vissza a szellemi tevékenységre. A  kirándulásokon, tanulmányi sétákon, mindig újabb inspirációt kap a megismerési vágy, amit a témák utólagos feldolgozása még jobban elmélyít.

• Módszer egyedisége a mindennapi csendkör. Összetett fejlesztő hatása révén az érzékszervek és a mozgás fejlődését is hatékonyan elősegíti.
  Játékos feladatokat foglal magába a csend megélésén keresztül. A kezdetét mindig a mi pedagógusok jelezzük többnyire halk zeneszóval, vagy énekkel. A gyerekek kis párnájukkal a legkisebb zörej nélkül, nyugodt, kiegyensúlyozott mozdulatokkal ülnek körbe. Személyes példával, valamint mimika és szemkontaktus igénybevételével irányítjuk a folyamatot. A gyerekek apró feladatokat hajtanak végre az egyensúly megtartásával.
  Egyik lábukat a másik elé helyezve lépegetnek a leragasztott vonalon. Nehezítésképpen visznek csengőt, gyöngyöt, kockát, vízzel teli poharat, gyertyát stb. a csend megőrzésével együtt.
  A csendgyakorlat megvalósításának másik formája a csend hallgatása becsukott szemmel.
  A gyerekek megértik, hogy nincs teljes csend, hiszen a környezetükben mindig hallható olyan hang vagy zörej, mely a mindennapi életben körülveszi őket, azonban önmaguk csendje szükséges ahhoz, hogy mindezt felfedezzék, meghallják.
  Miután jó játékként élik meg a feladatokat, megtanulnak uralkodni önmagukon, mozgásigényükön, kialakul önfegyelmük, társaik iránti tiszteletük, harmonikus szép mozgásuk.
  
  

Fontosnak tartjuk még a szülő és pedagógus napi, közvetlen kapcsolatát, mert a sikeres nevelés csak közös összefogással valósítható meg. Együttműködő, összetartó csoportban sikeresebb a közös munka.

Gyermekeink jelentik jövõnket s egyben a legnagyobb erõforrásunkat is. Egészséges, szeretõ, pozitív tanulási környezetben kreatívvá, produktívvá és rendezetté válnak. Létrehoznak egy világot, melyben harmonikusan, félelem és fájdalom nélkül élhetnek.

A pedagógusok a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával felkészítik a gyermekeket az önálló döntések meghozatalára, arra, hogy vállalják cselekedeteik, döntéseik következményeit, és hogy megállják helyüket egy állandó változásokkal, kihívásokkal teli világban.

Az élmény, a motiváció a legfontosabb, a tanulás tapasztalatokon és utánzáson keresztül történik. „Help me to help myself!” ez a Montessori módszer mottója. „Segíts, hogy egyedül is tudjam, hogy magam csinálhassam, hogy segíthessek magamon. Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghezvigyem. Én magam! Mert ez az út vezet el a gyermeki lét végső céljához, a boldog felnőttséghez. Így lesz belőlem gondolkodó, érző, érzékeny, kiegyensúlyozott felnőtt. Így leszek magabiztos, boldog és kreatív, harmóniában önmagammal, másokkal és a világgal...”